Edzés, Életmód

A boldogság iránti vágy (Pavel Tsatsouline, elnök)

Megtanultam valamit az életről és az edzésről, amit szeretnék átadni nektek is.

Egy olyan könyvből származik, mely a legnagyobb hatással volt rám a tavalyi év során. Ez nem egy népszerű újdonság, hanem egy 25 éves klasszikus, melynek címe: Flow – Az áramlat – A tökéletes élmény pszichológiája, írója pedig Csíkszentmihályi Mihály. A szerző egy pszichológia professzor, aki Magyarországról emigrált az Egyesült Államokba. Abban a korban, amikor a szakterülete hemzseg a siránkozástól és az áldozat mentalitástól, ez a kutató büszkén tartotta magát ahhoz a pozitív és erőteljes üzenethez, miszerint 100%-ban te vagy a felelős a boldogságodért.

Csíkszentmihályi, boldogság és a Flow

Csíkszentmihályi Mihály a népszerű „flow” koncepció megalkotója, mely megteremtette a boldogság és a kreativitás pszichológiájával foglalkozó virágzó szakterület alapjait. Csíkszentmihályi és követői alaposan körbejárták a témát a könyv megjelenése óta eltelt 25 évben, és egész biztos gond nélkül megtalálhatod a legfrissebb felfedezéseket, technikákat és taktikákat ebben a témában. De a „flow” felfedezésére a legjobb módszer, ha visszanyúlunk a klasszikus eredeti műhöz.

Mihaly Csikszentmihalyi

Csíkszentmihályi Mihály professzor. Ajánlom figyelmetekbe az inspiráló TED-es előadását.

Csíkszentmihályi professzor a „flow”-t úgy definiálja, mint „az életben történő teljes feloldódás folyamatát”. Több ezer ember figyelt meg számtalan kultúrában és élethelyzetben, akik ebbe az állapotba kerültek. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a boldogság kulcsa abban rejlik, miként képes valaki irányítani a figyelmét.

A figyelem olyan, mintha egy őrült majom lenne a fejedben, aki képtelen nyugton maradni. Bölcs emberek egész generációi – az indiai jógiktól kezdve a buddhista szerzeteseken át egészen a korai keresztény sivatagi atyákig – azt keresték, hogyan lehet rálelni a nyugalomra és irányítás alá vonni a majmot. Akiknek ez sikerült, azok eljutottak a nirvánába.

Csíkszentmihályi megmutatta, hogy ezt a boldog állapotot nem csupán a vallásosság, hanem különféle fizikális, intellektuális és művészi tevékenységek révén is el lehet érni – sőt, akár egy megterhelő munka közben, vagy extrém körülmények között – például a náci koncentrációs táborokban – is. A kulcsot a figyelmünk kontrollálása és irányítása jelenti. „A figyelem számtalan módon kiaknázható, s ettől lesz életünk gazdag vagy nyomorúságos”, írja a professzor.

Technológia vs. boldogság

A figyelem olyan, mint egy rossz gyerek, akit folyamatosan le kell foglalni. Amikor pedig a külső inger megszűnik, a figyelem azonnal vándorolni kezd. A fejünk egyből tele lesz a családdal, egészséggel, munkával, stb. kapcsolatos – vélt és valós – problémákról szóló gondolatokkal. A majom ugyanis utálja ezt az idegesítő nyugodt alapállapotot, és lelkesen csimpaszkodik bele bármilyen rendelkezésre álló zavaró tényezőbe.

„Ezért van az, hogy a televízió oly sok ember számára áldást jelent… a tévénézés átmeneti védettséget nyújt a személyes gondokkal szemben”, magyarázza a pszichológus. „…Természetesen elég rossz befektetés ezzel a módszerrel menekülni a depresszió elől, mert sokkal több figyelmet fektetünk be, mint amennyit utána fel tudunk mutatni.”

Negyed századdal a Flow megjelenését követően pedig a digitális technológia milliónyi lehetőséget biztosít a nyugtalan majomnak a valóság előli menekülésre – ez egy olyan lehetőség, mellyel minden majom nagyon szívesen él. Ha azonban úgy döntesz, hogy azon kevesek egyikévé szeretnél válni, aki nem éri be ennyivel, akkor olvass tovább.

Hogyan fókuszáld a figyelmedet

Ha egy képernyő segítségével foglalod le a figyelmedet, az nem fog boldoggá tenni. Ahhoz egy kihívásra van szükség.

A versenysportok kiváló lehetőséget biztosítanak a kihívásokra és a flow állapot elérésére. Csíkszentmihályi erről így nyilatkozik:

Az angol “compete” (= versenyezni) ige a latin con + petere (=együtt keresni) igéből ered. Mindegyik fél azt keresi, hogyan válthatná valóra a benne rejlő lehetőségeket, ami könnyebben megy, ha mások is arra kényszerítenek minket, hogy a tőlünk telhető legjobbat nyújtsuk.

Arra is rávilágít, hogy a sportversenyek öröme nem csak az olimpikonok kiváltsága. „Mindenki, legyen bármilyen rossz formában, emelkedhet kicsit magasabbra, mehet egy kicsit gyorsabban és lehet egy kicsivel erősebb. Az az öröm, hogy meghaladjuk testünk határait, mindenki számára nyitva áll.”

A kutató hangsúlyozza, hogy a flow elérhetetlen, ha csak a győzelmen jár az agyunk, és nem élvezzük magát a folyamatot, valamint a fejlődés lehetőségét. Ez remek hír, ugyanis edzői szempontból nézve a gyakori versenyzés egy egyértelműen rossz ötlet – sok olvasónk ráadásul egyedül edz és egyáltalán nem szokott versenyezni.

Edzésen úgy tudod elérni a flow-t, ha megtanulod szeretni a folyamatot azáltal, hogy a technikai tökéletesítés lehetőségeként tekintesz rá, nem pedig egy agyatlan fárasztó feladatként. A készségeid mélységére, nem pedig szélességére kell fókuszálnod. Csíkszentmihályi ennek kapcsán megjegyzi: „hogy egy cselekedetben mennyi örömöt tudunk találni, az végső soron komplexitásától függ.”

A StrongFirst edzést úgy alakítottuk ki, hogy segítsen a flow állapot elérésében. Nem „edzünk”, hanem „gyakorlunk”. A készségeink a komplexitás több rétegéből állnak össze, ezáltal a legeredményesebb és legélvezetesebb módon lehet fenntartani velük a figyelmet akár több évtizeden keresztül is. Brett Jones, Chief SFG több tapasztalattal rendelkezik a kemény stílusú kettlebell lendítések terén, mint bárki a világon, mégis továbbra is a tökéletes lendítés elérésére törekszik.

Ezzel szemben az is elegendő pozitívumát tapasztalhatja meg ennek a rendkívüli gyakorlatnak, aki csak a felszíni réteggel törődik – azáltal, hogy elolvassa és használni kezd az Egyszerű és Ördögi című könyvet, részt vesz egy egynapos kettlebell kurzuson, vagy privát órákat vesz egy SFG instruktortól.

Kettlebell Simple & Sinister Excerpt

Az Egyszerű és Ördögi olyan edzésprogram, mely kialakításából fakadóan segít a flow elérésében.

A fejlődés és a flow eléréséhez elengedhetetlen, hogy a technikai és fizikális kihívás mértéke pont megfelelő legyen. Csíkszentmihályi Mihály szerint „az öröm akkor tűnik fel az unalom és aggodalom közötti mezsgyén, amikor a kihívás nagysága arányban áll az egyén cselekvési képességével”.

A StrongFirst-nél úgy határoztuk meg az edzésterheléseket, hogy elérhetővé váljon a flow csatornája, az aggodalom és az unalom közt egyensúlyozva. Ha hozzáértő módon végezzük a nehéz súlyok emelgetését, miközben elkerüljük a bukást, az „színtiszta öröm az izmaink számára”.

De mi van akkor, ha a felhúzástól – vagy a húzódzkodástól vagy a kettlebell szakítástól – halálra unod magad?

Tanuld meg élvezni a dolgot. „Azok az emberek, akik megtanulják, hogyan kell irányításuk alatt tartani belső élményeiket, képesek arra, hogy életük minőségét is meghatározzák – ennél közelebb egyikünk sem igen kerülhet a boldogsághoz”, mondja Csíkszentmihályi Mihály. Megfigyelte, hogy egyesekben megvan „az a képesség, hogy áramlat-élményt teremtsen magának a legsivárabb környezetben is” – ennek kapcsán példának hozza fel Richard Logan kutatását az Antarktiszon elveszett, munkatáborokba zárt, stb. túlélőkről. Így ír erről:

Csak az tartotta őket életben, hogy a kegyetlen objektív körülményeket átváltoztatták szubjektíven befolyásolható élményekké. Ezek az emberek az áramlattevékenységek szabályai szerint jártak el. Először is figyelmet szenteltek környezetük legapróbb részleteinek is, és olyan rejtett cselekvési lehetőségeket leltek bennük, melyek összeillettek (a körülményeket tekintve igen korlátozott) cselekvőképességükkel. Ezután a helyzettel összhangban lévő célokat tűztek ki maguk elé, és a kapott visszacsatolás segítségével közvetlenül figyelemmel kísérték a fejlődést. Amikor elérték a céljukat, azonnal feljebb tették a mércét és megdöbbentően komplex feladatokat állítottak maguk elé.

Márpedig ha ők képesek voltak valami valóban szörnyű dolgot egy élvezetes játékká átalakítani, akkor neked is meg kell tudnod oldani ezt a felhúzásokkal.

Önuralom és boldogság

mihaly csikszentmihalyi flow

Akarj egy olyan emberré válni, aki „könnyen átfordítja a potenciálisan fenyegető helyzetet örömteli lehetőségekké, és ezért képes fenntartani a maga belső harmóniáját”. Egy olyan emberré, aki „soha nem unatkozik, ritkán szorong, részt vesz a körülötte zajló eseményekben, ideje legnagyobb részét áramlatban tölti”. Csíkszentmihályi Mihály szerint az önuralom szinte a boldogság szinonimájának tekinthető:

Voltak korok és kultúrák, amikor egy adott személyt nem tekintettek teljes embernek, ha nem tanulta meg, hogyan kell uralkodnia érzései és gondolatai felett. A konfuciánus Kínában, az ókori Spártában, a köztársaságkori Rómában, az első zarándokok új angliai településein és a viktoriánus brit felső osztályban az embereknek kötelességük volt uralkodniuk saját érzéseiken. Az, aki belemerült az önsajnálatba, vagy hagyta, hogy ösztönei irányítsák cselekedeteit a józan megfontolás helyett, kitette magát annak, hogy a társadalom kiveti magából. Más korokban, mint amilyenben például mi is élünk, az önuralom képességét nem sokra becsülik. Azokat, akik mégis megpróbálkoznak vele, a többiek “merevnek” és “ódivatúnak” tartják, esetleg kissé nevetségesnek is. Bármit is diktáljon a divat, úgy tűnik, hogy akik elsajátítják a tudatukban zajló folyamatok felülbírálásának képességét, azok kétségtelenül boldogabb életet élnek.

A boldogság az erős akaratúak jutalma.

Az 1. fénykép forrása: Striker Sándor (Emailben Demetrovits Zsolttól) [CC BY-SA 3.0], Wikimedia Commons.

Pavel Tsatsouline

Pavel Tsatsouline a StrongFirst, Inc. elnöke.

Link: https://www.strongfirst.com/the-will-to-happiness/