Íme a teendőd: egyszerűen csak menj le a szemeteshez este, mielőtt még jönne a kukás kocsi, és szedd össze belőle az összes vizes flakont, amit csak találsz benne. Mosd ki őket, ha igazán lelkiismeretes vagy, majd…várj, nem figyelnek minket? Nem? Oké, akkor nincs gond. Szóval töltsd meg a flakonokat csapvízzel.
Most pedig találj ki egy nevet, ami a tisztaságra utal. Ne fogd vissza magad. Hagyd az Evian-t, mert idővel a vevők rá fognak jönni, hogy ez Evian visszafelé leírva naive-ot (“naív”) jelent, és nem biztos, hogy ezt díjazni fogják.
Ezt követően pedig add el ezt az egészet a csapvíz árának 2000-szereséért! Akár még többért is árulhatod, elvégre van olyan cég is, ami norvég “jéghegyből származó vizet” árul, egy üveggel 90 dollárért. Elképesztő, nem igaz?
És még csak nem is illegális! Annyira még csak nem is etikátlan. Hogy is lehetne azt? A becsület felülmúlhatatlan szobrai – mint például a Coca-Coca és a PepsiCo – is rájöttek például, hogy a víznek nem kell feltétlenül természetes forrásból származnia.
Persze ők előbb “megszűrik” a vizet, de ezt te is meg tudod tenni, ha feldobsz egy szénszűrőt a csapodra.
És ne kell aggódnod a túlságosan durva konkurenciaharc miatt sem. Világszerte 160 milliárd dollárt költöttek palackozott vizekre 2019-ben, és a várakozások szerint 2025-re a piac 308 milliárd dollárra fog nőni. Elvégre még mindig vannak olyan hülyék, akik képesek sokat fizetni azért, amit a csapból szinte ingyen is megkaphatnak.
Csak fölösleges körítés
A legtöbben a kényelem, a feltételezett egészségesség, vagy a kettő kombinációja miatt isznak palackozott vizet. Persze, kényelmes a dolog, de fogalmazzunk egyértelműen: a palackozott víz bizniszbe való belépésről szóló fenti komolytalan leírásomtól eltekintve attól még a palackozott víz semmi más, csak egy szép, de teljesen értelmetlen színes-szagos körítés.
Eric Goldstein, a Nemzeti Erőforrások Védelmi Tanácsa (NRDC) társigazgatójának szavait idézve, “…senkinek sem szabad azt hinnie, hogy a palackozott víz szabályozottabb, jobban biztosított vagy biztonságosabb, mint a csapvíz.”
Valójában a Food & Water Watch nonprofit szervezet beszámolója szerint az Egyesült Államokban a csapvíz minőségét gyakrabban ellenőrzik, mint a palackozott vízét. De ez talán nem is baj, elvégre a palackozott víz több, mint 25%-a a közművekből származik.
És bár igaz, hogy egyes palackozott vizek olyan forrásokból, kutakból és más tiszta, szent helyekről származnak, melyeket egész biztosan tündérekkel és elfekkel lehetne népszerűsíteni, de lehetetlen megtudni, valójában mi is van a palackunkban.
Egy jól ismert esetben egy veszélyes szemétlerakó melletti kút vizét valódi forrásvízként reklámozták. Egy másik esetben a tiszta alaszkai gleccservízként hirdetett víz egyszerűen csak Alaszka közműveiből származott.
Egyesek még ftalátokat is tartalmaznak – ezek hatékonyan képesek megzavarni az endokrín rendszer működését, és daganatos megbetegedésekhez vezethetnek. A legtöbb palack polietilén-tereftalátból készül, melyre a doboz alján található ‘1’ vagy ‘PET’ vagy ‘PETE’ jelölés utal. Ezek a palackok jellemzően biztonságosak, kivéve ha meleg vagy forró helyen tároljuk őket – például a Honda pohártartójában egy nyári napon.
Ekkor ugyanis elkezdenek belőlük vegyi anyagok kioldódni a vízbe – mint például az antimon, mely egy potenciálisan toxikus vegyület. Senki sem tudja, ezeknek a vegyi anyagoknak hosszú távon milyen hatásai lesznek.
És persze ott van még az endokrín rendszert nem feltétlenül megzavaró műanyagok jó öreg általános problémája is. Egy 2018-as tanulmány során feltárták, hogy 11 világszinten elérhető palackozott vízből 93%-ban megtalálható voltak mikroműanyagok – melyek mennyisége közel duplája volt a csapvízben található mennyiségnek.
A palackozott víz szabályozásának általános problémája pedig onnan fakad, hogy míg az EPA felügyeli a csapvizet, az FDA felelős a palackozott víz ellenőrzéséért. Az FDA felügyelete azonban nem terjed ki az egyazon államban palackozott és értékesített vizekre, így az eladott vízmennyiség 60-70%-a teljesen szabályozatlanul kerül értékesítésre.
Ráadásul jelenleg mindkét szervezet még kevesebb pénzből gazdálkodhat, így valószínűleg még szörnyűbben mennek a dolgok, mint korábban.
És mi a helyzet az ízzel?
A legtöbben képtelenek megmondani, hogy egy drága palackozott vizet, vagy igazi hamisítatlan csapvizet isznak éppen. Egy 2010-es tanulmány során azt találták, hogy a legtöbb résztvevő nem tudott különbséget tenni 6 palackozott ásványvíz és 6 sima csapvíz között (legalábbis amikor a csapvíz klórmentes volt).
És még ha a csapvíz nálad esetleg nem is olyan finom, mint egyes palackozott vizek, ez egyáltalán nem utal arra, hogy bármiféle szennyeződést tartalmaz. Egyszerűen csak az is lehet – mint azt az ismént is említettem -, hogy mondjuk klórt tartalmaz, vagy magasabb az ásványianyag-tartalma.
Ajánlások
Persze tisztában vagyok vele, hogy a palackos víz időnként elengedhetetlen. Flint, Puerto Rico vagy bármelyik más katasztrófa-sújtotta terület tudna mesélni erről. De ettől még a többségünk számára a palackozott víz egész egyszerűen csak pénzkidobás.
Egy üveg vagy fém kanna vagy tartó beszerzése és többszöri felhasználása sokkal értelmesebb döntés – pénzügyileg, és időnként még egészségügyileg is. Csak ne feledd mindig elmosni.
De ha mégis a palackozott víz mellett voksolsz, legalább ügyelj rá, hogy ne tárold meleg helyen – beleértve a kocsidat is egy forró napon. Valamint keress olyan márkákat, melyek NSF (egy külsős, független, biztonsági monitoring szolgáltatást nyújtó szervezet) tanúsítvánnyal rendelkeznek, vagy az IBWA (International Bottled Water Association) tagjai közé tartoznak. A cimkén meg lehet találni az NSF tanúsítvány feltüntetését vagy az NSF logót.
Hivatkozások:
- Sherri Mason, et al. “Synthetic Polymer Contamination in Bottle Water,” Front Chem, 2018; 6: 407.
- Eric Teillet, et al. “Consumer Perception and Preference of Bottled and Tap Water,” Journal of Sensory Studies, 07 June 2010.
Link: https://www.t-nation.com/diet-fat-loss/tip-the-bottled-water-scam