Rehabilitáció
Kérdezd az Omegawave-et: Az Edzésképesség Ablakai (I. rész) – Az alapok

A “Kérdezd az Omegawave-et” egy oktató cikksorozat, melynek során tájékoztató jellegű kérdés-válasz interjúkat készítünk az Omegawave tudományos csapatának tagjaival, többek közt a társalapító Val Nasedkin-nel, valamint a szenior kutatónkkal, Roman Fomin-nal.

Kérdés: Milyen mérések (vagy paraméter kombinációk) számítanak bele az Edzésképesség Ablakai egyes kalkulációiba?

Val Nasedkin: Úgy tűnik, az emberek úgy vélik, hogy különféle módszereket használunk az egyes Ablakokhoz, azonban ez nem igaz. Az összes mérés szerepet játszik minden egyes Ablak esetében. Az egyes módszerek során jelentkező változások aránya, valamint ezek egymáshoz viszonyított aránya határozza meg, hogy melyik Ablak lesz nyitva vagy zárva – azonban minden egyes módszerünk felelős az összes Ablakért.

Kérdés: Miként kerültek meghatározásra a fiziológiai paraméterek közti arányos kapcsolatok az egyes Ablakok megfelelő „állapotának” meghatározása érdekében?

VN: Ehhez szükségünk volt az eredeti „Szakértői Rendszerünkre”, mivel ez megfelelő kiinduló pontot jelentett – ez validálta az edzések volumenét és intenzitását. Erre építkezve alkalmaztuk az edzői munka, valamint a tudományok terén szerzett ismereteinket, az adatokat pedig igyekeztünk olyan formába önteni, melyet edzői szemmel nézve használhatónak éreztünk, valamint az egyes eredmények alapján megoldásokat is biztosítottunk. A rendszerünk nem pusztán a számokra épül – tudósként, valamint edzőként szerzett tudásunkat egyaránt tartalmazza. Így aztán a Szakértői Rendszerünk az Edzésképesség Ablakaiként materializálódva úgy került leprogramozásra, hogy szerepet kapnak benne a funkciójával kapcsolatos ismereteink is – ez a mi átfogó véleményünk azt illetően, hogy miként kellene módosítani az edzést a nyers adatok szakértői elemzése alapján.

Kérdés: Mivel a stresszorokra adott egyéni reakció erősen személyfüggő, honnan tudhatjuk, hogy amikor az aznapi edzésünket egy részben zárt ablak miatt módosítjuk (alacsonyabb volumen és/vagy intenzitás), az hatásosabb lesz, mint ha egy kemény edzést csináltunk volna végig?

VN: Az elejéről kell kezdenünk – a normáktól. Nézzük meg például a biológiai normákat. A biológiai norma egy norma. Pontosan tudjuk, hány fokos a tested – 36-37°C közötti, ez a norma. Ezen normális szinten megtehetsz, amit csak akarsz. Ha azonban az érték alatta vagy fölötte található, az aktivitás szintjét korlátozni kell. A Szakértői Rendszerünkben a normák ugyanilyenek – megalapozott biológiai normán alapulnak. Ezen biológiai normától történő bármiféle eltérés befolyásolja, hogy az adott személy milyen mértékben képes elérni a céljait egy adott fizikai tevékenység során. Azonban nem azt állítjuk, hogy mindenkinek azonos terheléssel kellene dolgoznia – ez egy módszertani norma. Ezért nagyon speciális a terminológiánk – nem mondjuk meg, hogy hány hosszt fuss, vagy milyen messzire. Csak annyit mondunk, hogy az Ablakod nyitva van az egyéni maximumod eléréséhez.

Roman Fomin: Lényegében korlátozásokról beszélünk. Nem tudunk sokat az [elméleti] sportolónkról, azzal azonban pontosan tisztában vagyunk, hogy mi az, ami rossz neki. Amikor zöld, teljesen nyitott ablak látható, az azt jelenti, hogy nincsenek korlátozások. Nincsenek jelentős problémák a kardiovaszkuláris rendszerében, az autonóm idegrendszerében, a központi idegrendszerében, minden jól fest. A sportoló teste képes lesz maximális mértékben hasznosítani az edzés pozitív hatásait. Azonban amikor problémákat, vagy korlátozásokat észlelünk, sárga jelzést küldünk, ugyanis a korlátozásokkal kapcsolatos ismereteink alapján tisztában vagyunk vele, hogy a test képtelen maximális szinten, maximális volumennel és intenzitással teljesíteni, valamint maximális edzésterhelést elviselni. Ez ugyanis negatív követezményekkel fog járni.

Kérdés: Egyesek úgy foghatják fel a dolgot, hogy ha reggel felkelnek, és lenyomnak 100 fekvőtámaszt, az automatikusan jobb, mint ha csak 80-at csináltak volna. Nem számít, hogy frissnek vagy fáradtnak érzik magukat, a 100 jobb, mint a 80. Annak megmagyarázásához, hogy egyes napokon a 80 miért is jobb, mint a 100, honnan tudjuk, hogy amikor sárga jelzést kapunk, jobb edzéshatást érhetünk el a csökkentett volumen vagy intenzitás révén?

VN: Kétféle norma típust használunk – biológiait és módszertanit. Egy nyitott Ablak azt jelenti, hogy tökéletesen megfelelsz egy biológiai normának. Azonban amikor nem felelsz meg tökéletesen egy biológiai normának, egy másik norma bukkan felszínre – ez pedig a saját edzői véleményem. Ha nem vagy optimális állapotban, edzőként döntést kell hoznom – csökkentem-e az intenzitásodat 80%-kal? Vagy 60%-kal? Tehát az Ablakaink nem csupán a biológiai, hanem módszertani normákat is számításba vesznek.

Vegyük például a Gyorsaság és Robbanékonyság ablakát. Tisztában vagyok vele, hogy amikor a központi idegrendszered alacsonyabb szinten működik, vagy az autonóm idegrendszered nincs egyensúlyban, esetleg fáradtak az izmaid, akkor a maximumod 95-98%-án történő végrehajtásra való képességed korlátozott lesz. Ezért edzőként továbblépek a következő normához – a módszertani normához. A biológiai állapotod alapján úgy vélem, hogy csökkentenem kell ezen edzéstípus intenzitását legalább 90% alá. Így működik a Szakértői Rendszerünk.

A Készség ablak eltérő szabályok alapján működik, azonban szintén módszertani ismereteken alapul. Tisztában vagyunk vele, hogy különféle fizikális körülmények között milyen mértékűek az emberek tanulási képességei, és ugyanazokat a szabályokat alkalmazzuk. Először megvizsgáljuk a biológiai normákat, és ha azok tökéletesen – minden a normális értékeken belül található –, akkor nincsenek korlátozások. Ilyenkor nincs szükség módszertani ismeretek alkalmazására. Azonban ha a biológiai mérések a normán kívül találhatók, ilyenkor lép színre a második fázis – azzal kapcsolatos ismereteink, hogy milyen módszertani módosításokra van szükség az adott tevékenység kapcsán. Mint már említettem, ez mindig egy kétlépcsős folyamat – a módszertani konklúziók esetében ez pedig jellemzően a mi saját véleményünk.

RF: Hogy miért van szükségünk bármiféle fiziológiai, biokémiai vagy más adatra? Nos azért, mert egy olyan sportolóval dolgozunk, aki egy biológiai rendszerként működik. A belül zajló folyamatokat pedig irányítani kell. Ez a célunk: olyan adaptációk kialakítása, melyek jobb eredményekhez vezetnek, nem igaz? A biológiai rendszer meghatározott fiziológiai és biológiai törvényszerűségek alapján működik, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell ezekhez a törvényekhez. Nem tehetjük meg, hogy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyjuk vagy áthágjuk őket – alkalmazkodnunk kell hozzájuk.

Az Omegawave folyamatos fiziológiai visszajelzést és információt biztosít ennek a rendszernek az aktuális állapotáról. Ezután a következő lépést az ezen információkon alapuló döntés meghozatal jelenti. Ahogy Val is említette, a következő lépés a módszertani elem alkalmazása: mit kezdjünk az ezen biológiai rendszerből származó információkkal?

Pont mint egy autó esetében: ránézel a műszerfalra, és az alapján hozol egy döntést. Rápillantasz a kijelzőkre, és azt látod, hogy alacsony az olajszint – ez alapján pedig döntést hozol: ha elfogyott, vagy közel van hozzá, akkor el kell menni olajcserére. Így kommunikálsz a rendszerrel. Az emberi test esetében ugyanez a helyzet. A fiziológiai adatok alapján az edzők jobb döntést tudnak hozni azt illetően, hogy miként kellene felépíteni az edzést, milyen módosításokra van szükség – például akár a teljes edzés kihagyására, mert az adott illetőnek épp nagyon pocsék a funkcionális állapota. Az edzők tisztában vannak vele, mi történt tegnap, tegnapelőtt, és így tovább, a teljes edzésfolyamattal kapcsolatos tapasztalataik és ismereteik alapján pedig jobb döntéseket tudnak hozni – például egy adott edzésen a terhelés csökkentéséről vagy módosításáról. Lényegében jobb döntéshozatalról van szó a rendelkezésre álló fiziológiai információk alapján.

Kérdés: Ha egy sportoló ablaka csak részben van nyitva egy olyan minőségnél, mint a Gyorsaság és Robbanékonyság vagy Koordináció és Készség, és szeretnénk az adott területet a zöldbe vinni, az Edzésképesség Ablakainál van-e lehetőség azt megtudni, hogy a sportolónak esetleg inkább fokozottabb ingerlésre van szüksége az adott minőség kapcsán, nem pedig pihenésre és regenerációra?

RF: Vegyünk egy újabb egyszerűsítést. Számos útjelzővel találkozhatunk az úton, melyek mindegyike eltérő információkkal szolgál, igaz? Mondjuk az egyik jelzés útépítésre utal – látod a táblát, és tisztában vagy vele, hogy csökkentened kell a sebességedet, jobban oda kell figyelned, stb. A rendszerünk nagyjából ugyanezen az elven működik – jeleket küldünk, melyek azt mutatják, hogy a keringési rendszered, vagy az agyi aktivitásod korlátozást jelenthet. Ennek okával azonban nem vagyunk tisztában. Nem tudjuk értékelni az összes tényezőt: az életmódot, az edzést, valamint minden más kapcsolódó tényezőt. Csak azt tudjuk, hogy az adott területtel van valami probléma, és ezen ismeretek alapján az edző vagy a sportoló jobb döntéseket hozhat.

VN: Roman erre kiválóan mutatott rá. Nagyon gyakran nem tudjuk, miért van zárva egy adott ablak. Csak azzal vagyunk tisztában – a funkcionális állapottal kapcsolatos információk alapján –, hogy bizonyos volumen és intenzitás alkalmazása nem fog sikerre vezetni. Azt azonban nem tudjuk, miért vannak az adott illetők ilyen állapotban. Ezért is nem adhatunk nekik egyértelmű megoldást: aktív regenerációra vagy több alvásra van szükségük? Nem tudjuk. Azonban nekik fel kell tudniuk ismerni annak okait, hogy miért van csukva az ablak, és ennek megfelelően kell cselekedniük. Ezen folyamat elősegítésének legjobb módja pedig az oktatás, oktatás, oktatás.

Link: https://www.omegawave.com/2017/01/19/ask-omegawave-the-windows-of-trainability-part-i-foundations/

Ezek is érdekelhetnek

Új hozzászólás

Kosárba

Kosárba helyezve

Betöltés...

...
Hiba

Sikertelen művelet

Ismeretlen hiba, kérjük, próbálja újra.