Számszerűsített értékként a pulzus könnyen definiálható – a számításhoz csupán két sztenderdizált értékre van szükség: a frekvenciára (az ütések teljes számára), valamint az időre (a mérés 1 perces időtartamára). Azonban a szívfrekvencia-variabilitás (Heart Rate Variability – HRV) nem határozható meg ilyen egyszerűen: a HRV – a szívverések közt eltelt idő hullámzását méri – számszerűsített értéke a meghatározott változóktól, valamint ezen változók elemzési módszerétől függ, ahol ráadásul a felhasználók az adatok gyűjtését változó hosszúságú időszakok során végzik.
A HRV emiatt nem pusztán a változás kalkulációja, hanem inkább a változások módszertani értékelése. Az idő, a frekvencia és a keringési változások minősége megbízható képet ad az autonóm idegrendszer állapotáról. A keringési rendszer funkcionális állapotának értékeléséhez az Omegawave egy normál EKG-ból (a saját mellkaspántunk és szenzorunk segítségével) számítja a HRV-t, és az elemzés számos formáját felhasználja* (lásd lent a függeléket), beleértve statisztikai és spektrál analízist, geometriai analízist (variációs pulzometria), valamint nem-lineáris és integrált elemzési módszereket.
Az Omegawave Team rendszerben ezen paraméterek mindegyike megtalálható a HRV képernyőn; az Omegawave Coach és Individual rendszerben a HRV paraméterek átfogó, integrált analízise segítségével kerül megállapításra a Keringési index értéke (Rendszer Készenléte, Regenerációs mintázat, Stressz és Adaptációs Tartalékok). A következőkben Val Nasedkin-nel fogunk beszélgetni a HRV értékelésének az Omegawave-nél alkalmazott módszereiről.
Kérdés: Mitől más az Omegawave HRV kalkulációs módszere, mint az összes többi HRV mérő alkalmazás, mely jelenleg elérhető a piacon?
Val Nasedkin: A kalkuláció során több módszert is használunk egyszerre a HRV elemzésére, nem pedig csupán egyetlen módszert. Ennek következtében sokkal több adatot tudunk kinyerni a HRV-ből. Válasszunk külön két dolgot – a biológiai normákat és a módszertani normákat. Ezen biológiai normák megállapításához sokkal átfogóbb értékelést végzünk, melynek során számos különféle módszer segítségével elemezzük a HRV-t. Ez esetben a több egyben jobb is.
K: A HRV esetében miért jobb a ”több”? Ha 10 különféle típusú – de meglehetősen pontos – mérleget használunk valaki súlyának a megállapítására, az hasznosabb, mint ha egyszerűen csak megmérjük 10-szer?
VN: A súly nem túl jó példa erre, de gondoljunk valami hasonlóra – például a testzsír százalékra. Számtalan módon meg tudom mérni – használhatok kalipert, vagy olyan ”tartályt”, mely a légköri nyomást méri, esetleg vizet is [hidrosztatikus mérés]…mindhárom módszer a testzsír százalékot méri, de egyikük sem pontos. Az együttes használatuk azonban már jobb eredményt tud adni, mivel fel lehet ismerni, hogy miben különböznek egymástól, és ez alapján meg tudunk adni köztes értéket, nem igaz?
Mi ugyanezt csináljuk – különféle módszerek állnak rendelkezésre a szívritmus-variabilitás elemzésére. Matematikai módszerek, geometrikai módszerek, spektrális módszerek. Hogy miért használjuk mindet? Tételezzük fel például, hogy kizárólag a spektrálius módszert használom, és egy maratoni futót értékelek. A spektrális módszert erősen befolyásolhatja a légzés, azonban a maratoni futók olyan hatékonyak, hogy nem lélegeznek olyan gyakran, mint a normál népesség. Ha kizárólag a spektrális módszert használnám rajtuk, az azt mutatná, hogy a szimpatikus idegrendszer a domináns – pusztán a légzési mintájuk alapján. De ha matematikai elemzést használunk ugyanannál a hosszútávfutónál, az lehet, hogy paraszimpatikus dominanciát fog jelezni. Ezt követően egy nem-lineáris elemzési módszert alkalmazok, és az is azt mutatja, hogy a paraszimpatikus rendszer a domináns. Ezért a szakértői rendszerünk azt fogja jelenzi, hogy igen, a paraszimpatikus rendszer a domináns. Azonban ha csupán egyetlen módszert használok, akkor lehet, hogy hibát követek el – ez a lényeg. Ezért különféle módszereket alkalmazunk, és számos különféle adatot nyerünk ki belőlük. Több változót mérünk, mint mondjuk egy okostelefonos alkalmazás, ami csupán egyetlen változót mér. Egy változó nem ad elegendő információt – nehéz ugyanis megmoondani, hogy az adott változó viselkedése megfelelő vagy sem.
Ha csupán egyetlen értéket vizsgálok, az jó eredményt mutat [Felrajzol egy pontot, majd egy onnan emelkedő egyenest]? És mi van akkor, ha 10 másik változó ebbe az irányba mozgott [Felrajzol egy ereszkedő vonalat ugyanabból a pontból]? Így is jó eredményt mutat?
Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb változót tudjuk mérni, különféle módszereket kell használnunk, és alkalmazni kell őket a HRV kapcsán. Itt különbözünk másoktól. A.) Több módszert használunk az elemzéshez. B.) Több változót mérünk. Valamint C.) ezen változók alapján a szakértői rendszerünk megoldásokat ajánl fel. Amikor ezek a változók ebben a kombinációban fordulnak elő, az edzési szempontból mit jelent? Nem csupán nyers adatokat kapsz tőlünk, hanem edzési szempontból hasznosítható megjegyzéseket is adunk – például hogy csökkentsd az intenzitásodat, növeld a sebességedet, vagy valami ilyesmit.
K: Létezik olyan, hogy “jó” HRV és “rossz” HRV?
VN: Attól függ, milyen rendszert használnak. Ha a miénket, akkor azt láthatják, hogy a keringési rendszerük a zöld zónában van, és azt mondhatják, hogy igen, a HRV-m rendben van. Azonban ha bizonyos más programokat használnak, akkor ezt nem tudják kijelenteni. Van egy olyan népszerű HRV mérő alkalmazás, mely csupán egyetlen paramétert vizsgál – ez a paraméter reprezentálja a paraszimpatikus rendszer működését. Az ő esetükben, ha a vektor felfelé mutat, az mindig jót jelent. Mindig. Tehát ha a trend emelkedik, az azt jelenti, hogy a paraszimpatikus rendszer működése növekszik, ami remek. De mi van akkor, ha a paraszimpatikus idegrendszer normál szintje itt van… [felrajzol egy pontot, majd egy vonalat, mely bőven a normális szint felé emelkedik]?
Rendelkezésünkre állnak azok az egyedi normák, melyeket a sok-sok évnyi sportkutatás alapján felállítottunk. Több ezer sportoló megfigyelése alapján határoztuk meg őket, és meg tudjuk vizsgálni, hogy jelenleg hol helyezkedsz el a normához képest, így a szakértői rendszerünk meg tudja becsülni, hogy milyen típusú edzésre van szükséged ahhoz, hogy a lehető legközelebb kerülj a normához. Kizárólag akkor jelenthetsz ki olyat, hogy a HRV pozitív vagy negatív állapotban van, ha a normához viszonyítod – ha pedig nem áll rendelkezésedre a norma, akkor az egész csupán egy lebegő számot jelent.
K: Tehát az Omegawave Individual-t használó átlagos futód, kerékpárosod, triatlonistád számára van olyan eset, amikor a folyamatosan stabil HRV rossz jelnek számít? Szükségük van bizonyos mértékű hullámzásra?
VN: Természetesen – túl kell terhelniük a rendszereiket. Nem mindig jó, ha folyamatosan a zöldben vannak az értékeik.
K: Miért nem megfelelő, ha a sportoló kizárólag a HRV-jét figyelniük a regeneráció mérőszámaként?
VN: A HRV a megoldás részét képezi. És ez nem csupán HRV – haladó szintű HRV. De ez soha nem az egyetlen dolog, amivel foglalkozni kell. Néha a sportoló HRV-je tökéletes – tökéletes HRV – de így sem képes megfelelő teljesítményre, mert a központi idegrendszere, vagy a hormonális rendszere, vagy az energiaellátó rendszere ki van készülve.
A HRV-hez hasonlóan az a lényeg, hogy hány paraméter kombinációját vizsgáljuk. A HRV kiváló, de mi a helyzet a többi paraméterrel? Ha pedig azok nem jók, kit érdekel? Attól még a sportoló továbbra is szenvedni fog. Az egészet meg lehet magyarázni a korlátozó tényezők szemszögéből vizsgálva. Nagyon sok korlátozó tényező juthat szerephez – az a tény, hogy közülük az egyik nem korlátozza a teljesítményt, még nem jelenti azt, hogy a szervezet tökéletes állapotban van.
*FÜGGELÉK: OMEGAWAVE HRV PARAMÉTEREK
5 orosz paraméter:
A bolygóidegi szabályozó mechanizmusok aktivitása: A keringési rendszer paraszimpatikus idegrendszer általi szabályzása aktuális aktivitási szintjére utal, mely segít a homeosztázis fenntartásában, valamint a terhelést követően a test funkcionalitásának helyreállításában.
A szimpatikus szabályozó mechanizmusok aktivitása: A keringési rendszer szimpatikus idegrendszer általi szabályzása aktuális aktivitási szintjére utal.
Feszültség index: A keringési rendszer feszültségének szintje a fizikai és mentális terhelés hatására. A szívritmus szabályozás centralizáltságának szintjét tükrözi. A centralizáció a szabályozás központi szintjeinek fokozott bevonását, valamint a szívritmus autonóm szabályozásának lecsökkent szintjét foglalja magába.
Aperiodikus befolyások aránya: A véletlenszerű és aperiodikus aktivitás szintjére utal, mely hatással van a szívritmusra. A lassú hullámok a központi keringés aktivitását, valamint a kardio-stimulációs központ (mely a nyúltagy része) aktivitásának predominanciáját tükrözik. Például: túledzett sportolóknál jelentős számban figyelhetők meg lassú hullámok.
Aspirációs hullámok átlagos eltérése: A szívritmus szabályozás automatizáltságának szintjét tükrözi. Az automatizáltság magába foglalja az autonóm szabályozás predominanciáját, valamint a szabályozás központi szintjeinek lecsökkent hatáskörét.
Idő és gyakoriság alapú paraméterek (összhangban az Európai Kardiológiai Társasággal és az Észak-Amerikai Elektrofiziológiai Társasággal):
SDNN: A szívverések közti összes intervallum átlagos eltérése. Az autonóm szabályozás teljes hatását tükrözi.
SDSD: Egymást követő normális-normális intervallumok különbségének átlagos eltérése.
RMSSD: A szívverések közti intervallumok szekvenciális sorozatában az eltérések összegének négyszetgyöke. A paraszimpatikus aktivitást tükrözi.
Összes teljesítmény: Az összes normális-normális intervallum varianciája (≤0,4 Hz). A szabályozó rendszer aktivitásának szintjét tükrözi.
Alacsony frekvencia / Magas frekvencia (LF/HF): Az alacsony és magas frekvenciájú komponensek aránya. A szimpatikus-paraszimpatikus egyensúlyt tükrözi. Arány: LF [ms2] / HF [ms2]
Magas frekvencia (HF): Teljesítmény a magas frekvencia tartományban (0,15 – 0,4 Hz). A paraszimpatikus aktivitást tükrözi.
Magas frekvencia, normalizált értékek (HF n.u.): Magas frekvenciájú teljesítmény normalizált értékekkel. HF/(Összes teljesítmény – VLF) x100, n.u.
Alacsony frekvencia (LF): Teljesítmény az alacsony frekvencia tartományban (0,04 – 0,15 Hz). A szimpatikus aktivitást tükrözi.
Alacsony frekvencia, normalizált értékek (LF n.u.): Alacsony frekvenciájú teljesítmény normalizált értékekkel. LF/(Összes teljesítmény – VLF) x 100, n.u.
VLF: Teljesítmény a rendkívül alacsony frekvencia tartományban (≤0,04 Hz). A humorális aktivitást tükrözi.
Link: http://www.omegawave.com/2016/09/15/ask-omegawave-the-variability-of-hrv/