A testünk genetikailag alkalmazkodott a szűretlen napfényhez, mely hozzávetőleg 1.500 hullámhosszból tevődik össze, magába foglalva a színek teljes skáláját – vagyis a vöröset, a kéket, a lilát, a zöldet, a narancsot, az ibolyát és a sárgát.
Valójában a természetes színes fények egyes formái rendkívül kedvező hatással bírhatnak. Dr. Joseph Mercola egyik cikkében – „Your Body Needs Full Spectrum Light for Health” – így fogalmaz: „…a teljes spektrumú fehér fény fokozza a vérkeringést és az antitest termelést, valamint gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik…a (teljes spektrumú) vörös fényt pedig eredményesen használják az öregedéssel összefüggő pigment-rendellenességek, térd osteoarthritis, az ajakherpesz, a pajzsmirigy alulműködés, az agysérülést követő kognitív diszfunkció, a narancsbőr, valamint a fibromyalgia kezelésére.”
Azonban modern világunkban rendkívül erőteljes a mesterséges fény jelenléte. Dr. Jack Kruse, – egy elismert idegsebész, valamint az Optimized Life vezérigazgatója – erről így nyilatkozik: „…500 éve egész más életet éltünk, mint napjainkban. Manapság minden mesterséges, kezdve a fényekkel…”
Sajnálatos módon napjainkat nem kint töltjük a napon, mivel a legtöbben benn ülünk az irodánkban. A legtöbb városlakóban már nincs meg a napsütés rendszeres keresése iránti természetes ösztön. A napjaink azzal telnek, hogy a számítógépünkön a közösségi média legfrissebb híreit bámuljuk, melynek során természetellenes mennyiségben ér minket az ezen eszközökből származó kék fény. A televízió szintén remek forrása a kék fénynek, azonban mivel jellemzően messzebbről nézzük, így ez nem jelent akkora problémát.
A nap folyamán a kék fény (különösen a Napból származó) javítja a hangulatunkat és segít fókuszálni. A kék fény segítségével hatásosan lehet kezelni az aknét, valamint egyes antibiotikum-rezisztens baktériumokat, mint például az MRSA-t. Egyes tanulmányok1 szerint a kék fény terápiás eszközök segíthetnek csökkenteni a depressziót is.
Azonban ha este tesszük ki magunkat a kék fénynek, az katasztrofális hatással van a szervezetünkre, ugyanis megzavarja a cirkadián ritmusunkat. A cirkadián ritmus utasítja a testünket alvásra, evésre és ébredésre, valamint szabályozza a testünk számos folyamatát. Erre a „biológiai óra” néven ismert rendszerre erőteljes hatással van a hőmérséklet, valamint a napfény. A cirkadián ritmusunk megzavarása emellett hozzájárulhat a krónikus álmatlanság, valamint számos krónikus betegség – mint például a cukorbetegség, az elhízás, a szívbetegség, valamint a rák – kialakulásához.
Az éjjel a számítógépünkből, telefonunkból és tabletünkből sugárzó kék fény átveri a testünket – mivel az azt gondolja, hogy nappal van –, és felborítja az ébrenlét-alvás ciklusunkat. Emellett hatással lehet a melatonint (egy olyan hormon, mely segít az ébrenlét és az alvás ciklusának szabályozásában) termelő tobozmirigyünk működésére – csökkentve, vagy akár teljes mértékben le is állítva a hormon termelését. Ez pedig komoly kihatással van az alvásminőségünkre.
És ezzel még korántsincs vége. A kék fény negatívan hathat a mitokondriumainkra (a sejtek ATP-termelő erőműveire) is. Ezt az egészet vissza lehet követni a századfordulón tevékenykedő Otto Warburg-nak (aki mellesleg Nobel-díjat kapott a rák működésével kapcsolatos elméletéért) munkásságáig. Azt vizsgálta, hogy a fény miként hat a mitokondriumok megfelelő működésére, ezáltal befolyásolva az ATP formában történő energiatermelést, valamint végső soron az összes sejtünk működését.
Hogyan hat a fény a mitokondriumaink energiatermelésére? Dr. Kruse ezt a következőképpen magyarázza el: „…600 millió éve ki kellett fejlesztenünk egy fényen és vízen alapuló kommunikációs rendszert, mely lehetővé tette a sejtmag és a mitokondriális DNS kommunikációját…a napfény egy sejt belsejében kizárólag az elektronokkal képes reakcióba lépni. Minél több elektronod van, annál nagyobb eséllyel lesz képes a tested hasznosítani a napfény energiáját a fejlett struktúrák felépítésére…az elektronjaink kialakításuknál fogva a teljes spektrumú napfénnyel tudnak együttműködni…Amikor ezek az elektronok a napfény fotoelektromos hatására izgalmi állapotba kerülnek…az elektronok áthaladnak a belső mitokondriális membránon. Minél gyorsabban mozognak, annál sebesebben pörög az ATP-áz enzim, annál nagyobb a mágneses mező, annál több az energiád. És nem csak arról van szó, hogy az élet alapja az egészség…a betegségek közel 80%-a a mitokondriális energiaáramlás csökkenésével függ össze. Ezért van az, hogy az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór alapját egyaránt a feszültség csökkenése, valamint a pörgés lassulása jelenti…”
De vajon mi a helyzet azokkal, akik olyan helyen élnek, mely nem jut elég napsütéshez? Dr. Kruse válasza erre az alábbi: „…a DHA (mely leginkább a halolajban található) fontos szerepet játszik a szemben található receptorok működésében. A DHA legmagasabb koncentrációja a retina központi hipotalamikus traktusában található, mely a hipotalamusz leptin receptorához kapcsolódik. Ha túl sok kék fény ér – mert folyamatosan a számítógép előtt ülsz, vagy mert a chicagoi tőzsdén dolgozol –, több DHA-ra van szükséged, a kék fény ugyanis elpusztítja az említett traktusban található DHA-t.
Amikor az öledbe rakod a laptopot, vagy a zsebedbe a mobilodat, az azon a területen található óra gének sokkal gyorsabban kezdenek pörögni, mely kiegyensúlyozatlansághoz vezet. A DHA kulcsa az, hogy tisztában légy vele: többre van belőle szükséged a szemedben ahhoz, hogy ez az óra gyorsabban tudjon pörögni. Hogy mit is tesz alapvetően a DHA? Átalakítja a napfényt egyenáramú elektromos feszültséggé. A lényeg, hogy alacsonyabb frekvenciájú fényre van szükséged az óra felgyorsításához, a DHA pedig az a vegyület, mely képes ennek biztosítására…”
A legegyszerűbben és leghatásosabban úgy tudod éjjel kiszűrni a kék fényt, ha borostyán színű lencsét viselsz. Ezek a szemüvegek javíthatják az alvásminőséget, és elősegíthetik a normál melatonin termelést még olyankor is, amikor kék fénynek vagy kitéve.
Erről szól a New York Times alábbi cikke is:
A narancs színű lencsék segítségével vajon jobban tudsz aludni?
KATE GALBRAITH
- ÁPRILIS 7., 0:01
„Egy 13 tinédzser fiú bevonásával készített, augusztusban a The Journal of Adolescent Health folyóiratban publikált svájci tanulmány azt mutatták, hogy amikor a srácok egy héten keresztül esténként narancs színű lencsét – mely egy közismert kék fény szűrő eszköz, és képes megakadályozni a melatonin termelés szupresszióját – viseltek, „sokkal álmosabbnak érezték magukat”, mint amikor átlátszó lencse volt rajtuk. A srácok – a tinédzserek jó szokásának megfelelően – átlagosan több órán keresztül bámulták a képernyőt lefekvés előtt, az eredményeiket pedig a laborban monitorozták.
Estére jobb választás a meleg fehér fény, mint a hideg fehér fényű LED izzók. Szintén ajánlott az olyan ebook olvasók használata, melyek nem rendelkeznek háttérvilágítással.
Népszerű módszernek számít az Iris nevezetű program feltelepítése a számítógépre – ezzel a programmal ugyanis személyre szabható a képernyő színhőmérséklete, és ezáltal a szemeidbe jutó kék fény mennyisége. Az Iris beépül a grafikus rendszerbe, ezáltal lehetővé válik a monitor háttérvilágításában található kék fény mennyiségének csökkentése. Így akár este is tudsz dolgozni anélkül, hogy meg kellene küzdened a képernyő bámulása során a szemedbe jutó, álmatlanságot okozó kék fény káros hatásaival.
A megnyugtató esti környezet kialakításához ajánlott továbbá egy narancs vagy vörös fényű olvasólámpa beszerzése, illetve gyertyafény használata. Próbáld ki, hogy néhány órával lefekvés előtt lekapcsolod az összes fényt, és ügyelsz rá, hogy a hálószobád rendkívül sötét legyen.
Összefoglalva kijelenthető, hogy ha estére kiűzöd a környezetedből a kék fényt, az potenciálisan segíthet könnyebben elérni az álmok földjét, valamint csökkentheti a fent említett krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Szép álmokat!
Hivatkozások:
- Strong, R. E., B. K. Marchant, F. W. Reimherr, E. Williams, P. Soni, and R. Mestas. “Narrow-band blue-light treatment of seasonal affective disorder in adults and the influence of additional nonseasonal symptoms.” Depression and anxiety. 2009. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19016463.
Link: https://drpompa.com/cellular-health/exposing-the-dangers-of-blue-light/